KENÉZLŐ HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA

Cím: 3955 Kenézlő, Nagyváradi u. 21.
Telefon: +36 47 344 024

Az 1740-1806. között készült parochiális összeírás szerint az ősi magyar parochiák között található1793-ban Kenézlő. Balsához tartozott, mivel nagyobb része magyar, kisebb része rutén eredetű volt.
A görög katolikusság ezekben az időkben nagyon mostoha körülmények között élt. Balsán volt a templomuk és a papjuk. A misék latin szertartásúak voltak. Ez a körülmény, az átjárás bénítólag hatott a lelki élet fejlődésére. Ezért Gadja András balsai lelkész irányításával a görög katolikus lelkészség létesítését kérvényezte, és ennek megvalósításához telket és segélyt kértek. Ennek a pártfogója Bihary István uradalmi ispán volt.
A templom alapkövét 1793. szeptember 4-én tették le. Egy év alatt felépült és a legszükségesebbekkel fel is lett szerelve, különböző helyekről kapott adományokkal. 1802. március 31-én Gadja András parochus segítséget kért a Királyi Kamarától az átépítésre, renoválásra. 1803. március 31-én ki is utalt a paróchia építésére 1380.-Ft-ot, amelyből fel is épült. 1911-ben a zsindellyel fedett tornyot bádoggal fedték be.
1933-ban harmóniumot is vettek a templomba. 1935-ben kívül és belül is restaurálták. 1939-ben új harangot vettek. Ebben az évben toronyórát készítettek. 1944-ben a templom több belövést kapott. A templomhajó déli fala nagy darabon, és a hajó nagyobb boltozata három helyen volt beszakadva. Emiatt egy évig az istentiszteletet az iskolában végezték. A parochia az elmúlt időkben évszázadokon át a Munkácsi egyházmegyéhez tartozott, majd Ferenc József király, mint a magyar katolikus egyház főhegyura 1912. május 6-án alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét. 10. Piusz pápa 1912. június 8-án kiadott „Cristofideles Graeci” kezdetű bullájával kanonizálta azt. Jelenleg is idetartozik a püspöki-székhely, Nyíregyháza. Püspök: Keresztes Szilárd Kenézlő szülötte.
Templomba járó hívek voltak az emberek a háború végéig. A háború után a vallásos élet majdnem teljesen megszűnt. Az okok ismeretesek. Csak papíron volt meg a vallásszabadság. 1956. után kis enyhülés volt tapasztalható, de már csak az idősebbek jártak templomba. Évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy az emberek ismét vallásosak legyenek, és merjenek templomba járni.
A műemlékként nyilvántartott görög katolikus templomban található a Vidra Ferenc által az 1830-as években festett, különlegesen szép Ikonosztázion, melyet 1989-ban restauráltak. A kenézlői képállvány szláv építésű, azaz a földtől a mennyezetig eltakarja a szentélyt. Késő barokk stílusban készült, ami az ikonokon is felfedezhető, de a képek így is megfelelnek az ikonfestés szigorú szabályainak. Gazdagon aranyozott, a képek is arany háttérrel rendelkeznek
Az ikonosztáz képei :

Középen: 1. Kereszt 2. Krisztus Főpap 3. Utolsó vacsora

Királyi ajtón: 4. 5. Örömhírvétel 6. Szent Máté evangélista 7. Szent Márk evangélista 8. Szent Lukács evangélista 9. Szent János evangélista ( 6. kép )
Próféta - patriarcha sor: 11. Áron 12. Habakukk 13. Dávid 14. Izajás 15. Dániel 16. Jeremiás 19. Jákob 20. Ezekiel 21. Szofóniás 22. Gedeon 23. Mózes 24. Zakariás

A kereszt két oldalán: 17. Szűz Mária 18. Szent János apostol

Apostol sor: 25. Szent Tamás apostol 26. Szent Lukács evangélista 27. Szent András apostol 28. Szent Bertalan apostol 29. Szent János evangélista 30. Szent Péter apostol 31. Szent Pál apostol 32. Szent Simon apostol 33. Szent Márk evangélista 34. Szent Máté evangélista 35. Szent Jakab apostol 36. Szent Fülöp apostol

Ünnepsor: 37. Istenszülő születése 38. Istenszülő templomba vezetése 39. Örömhírvétel 40. Jézus Krisztus születése 41. Találkozás 42. Istenszülő elszenderedése 43. Menekülés Egyiptomba 44. Epifánia 45. Jézus bevonulása Jeruzsálembe 46. Feltámadás 47. Mennybemenetel 48. Pünkösd

Alapképek: 49. Szent Miklós 50. Az Istenszülő 51. Tanító Jézus 52. Mennybemenetel a templom címünnepe.

© 2003-2009 Me-NET Kft. - Miskolc • Impresszum