KENÉZLŐ HONLAPJA VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA

Kenézlő honfoglaláskori település, természeti adottságai miatt egyike volt a honfoglaló magyarok által legkorábban megszállt területnek. Ezt bizonyítják az 1913-ban talált és 1930-ban feltárt honfoglaláskori leletek, melyek a nyíregyházi Józsa András Múzeumban tekinthetők meg. A honfoglalók a község mai helyén települtek le, s a település területe állandóan gyarapodott.
A múlt századi folyamszabályozás előtt a terület egy része vizes, mocsaras volt. A mai település szerkezete a 13 – 14. században alakult ki, megtörtént a Tisza folyó szabályozása, a mocsarak lápok teljesen eltűntek. Mint sok település közelében nagybirtokok voltak, így Kenézlőn is, mely befolyásolta a község gazdasági, társadalmi, szociális helyzetét, a lakosság foglalkozását, összetételét. A lakosság fő megélhetését a mezőgazdaság és az állattenyésztés biztosította. A növényi táplálékban és vízben gazdag rétek, legelők kedvező feltételeket teremtettek az állattartás számára, a változatos talajféleségek lehetővé tették, hogy szinte minden gazdasági növényt meg lehessen termelni.
A község névváltozásai: 1239-ben már 4. Béla király idejében fellelhető a település neve Keleznei elnevezéssel, majd 1312-ben Keleznő, 1410-ben Felkeleznő, 1585-ben Keleznő, 1773-ban Kenizlő, 1900-ban Kenyizlő, 1930-tól pedig Kenézlő.

Az elmúlt tíz évben a község folyamatosan fejlődött.
ˇ 1982-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat.
ˇ 1987-ben megépült a Polgármesteri Hivatal.
ˇ 1987-89-ben emeletráhúzással kialakításra került az iskola épülete, majd megépült a tornaterem, melynek emeleti részén alakítottuk ki a könyvtárat.
ˇ 1993-1995 között kiépítésre került a vezetékes gáz- és telefonhálózat.
ˇ 1994-ben megtörtént az önkormányzati intézmények gázhálózatra kapcsolása, illetve napjainkig folyamatosan történik a felújításuk.
ˇ 1998-ban került átadásra a környék legszebb épülete, a Faluház, melyben 400 adagos konyhát, sportöltözőt és szállodai részt alakítottak ki. Az intézmény rendszeresen helyt ad kulturális rendezvényeknek.
ˇ 1998-ban a Pulykás Kertben befejeztük a sportpálya építését, mely a falu gyermek, ifjúsági és felnőtt futballcsapatának biztosít korszerű játékteret.
ˇ 1999-ben az első és második világháborúban elesett hősi halottaknak állított emlékmű került átadásra.
ˇ 2000-ben átadásra került a Szent István park, melynek középpontjában Csirpák Viktória szobrászművész Szent István szobra kapott helyet.
ˇ 2005-ban befejeződött a szennyvíztisztító telep és a szennyvízhálózat kiépítése.

2009-ben megtörtént a Faluház teljes rekonstrukciója, folyamatban van az óvoda akadálymentesítése, valamint a belső csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése.

Az elkövetkező évek tervei között szerepel:
ˇ Játszótér létrehozása
ˇ Számítógépes teleház kialakítása
ˇ Tájház és közösségi szabadidőtér kialakítása
Ezeknek a terveknek a megvalósításához szükséges az itt élő emberek bizalma, hite, összefogása egy jobb, szebb jövő reményében.

A község gazdasági élete 13. – 14. században alakult ki. A 14. – 15. században nyomásos gazdálkodás folyt. A 19. században a rozs volt a fő termény a kukorica mellett. Ipari növények közül a burgonya és a kender. A kötött talajon búzát, árpát a homokos részeken rozst, burgonyát, dohányt, répát, a humuszos földeken kendert és kukoricát termesztettek eredményesen.
A szarvasmarha tenyésztés magyar fajtával kezdődött, majd a nyugati eredetű piros-tarka fajta terjedt el. A háború után háromnyomásos gazdálkodással művelték a földet. A vasút létrehozásával (1925 Gróf Károlyi László) megoldódott a terményszállítás, a Tisza híd megépítésével a Tiszántúl felé is lehetett szállítani.
1960-ban megalakult a termelőszövetkezet. A későbbi években a szántó egy részén zöldségféléket termesztettek, a gyümölcs és szőlőtermesztés a jövedelem alakulásánál fontos szerepet játszott. 2001-ben a termelőszövetkezet részvénytársasággá alakult át. Közel százötven embert foglalkoztat. Fő profilja: kukorica, napraforgó, kalászos és takarmánynövények termesztése, állattenyésztés. A régi almást felszámolták, újat telepítettek. A kárpótlási törvénnyel sokan földhöz jutottak, megnőtt a vállalkozók száma. Az egyéni gazdálkodók gyümölcstermesztéssel (alma), valamint búza, kukorica, napraforgó termesztéssel foglalkoznak.
Sajnos az elmúlt években több munkáltató tevékenységét megszüntette, munkahelyet a Dózsa Mg. Zrt. mellett az Önkormányzat közhasznú, közcélú foglalkoztatás keretében tud biztosítani.

© 2003-2012 Me-NET Kft. - Miskolc • Impresszum