Görög katolikus egyház
Cím: 3955 Kenézlő, Nagyváradi u. 21.
Telefon: 47/344-024
Címünnep: Urunk Mennybemenetele (Húsvét után 40 nappal)
Paróchus: Martinek Zsolt
Történet:
Az 1740-1806. között készült parochiális összeírás szerint az ősi magyar parochiák között található 1793-ban Kenézlő, és két leány egyháza (filiája): Viss és Zalkod. A hívek Balsához tartoztak, mivel nagyobb része magyar, kisebb része rutén eredetű volt. A görög katolikusság ezekben az időkben nagyon mostoha körülmények között élt. Balsán volt a templomuk és a papjuk. A misék latin szertartásúak voltak. Ez a körülmény, az átjárás bénítólag hatott a lelki élet fejlődésére. Ezért Gojda András balsai lelkész irányításával a görög katolikus lelkészség létesítését kérvényezte, és ennek megvalósításához telket és segélyt kértek. Ennek a pártfogója Bihary István uradalmi ispán volt. A templom alapkövét 1793. szeptember 4-én tették le. Egy év alatt felépült és a legszükségesebbekkel fel is lett szerelve, különböző helyekről kapott adományokkal. 1794-ben alapította meg az egyházközséget Bacsinszky András munkácsi püspök, s így a Munkácsi Egyházmegyéhez tartozott. Kenézlő első görög katolikus papja Gojda András lett, mint adminisztrátor. 1802. március 31-én Gojda András paróchus segítséget kért a Királyi Kamarától az átépítésre, renoválásra. 1803. március 31-én ki is utalt a paróchia építésére 1380 Forintot, amelyből fel is épült. Az 1810. évi statisztikai adatok alapján a három községben (Kenézlő, Viss, Zalkod) 527 a hívek létszáma. 1855-ben ez a szám 418-ra apadt. 1820-tól vezetnek anyakönyveket az egyházközségben. Az 1830-as években készült el a különlegesen szép, és egyházi berkekben igen híres Ikonosztázion, melynek festője ismeretlen. Az Ikonosztázion (képállvány) szláv építésű, azaz a földtől a mennyezetig eltakarja a szentélyt. Késő barokk stílusban készült, ami az ikonokon is felfedezhető, de a képek így is megfelelnek az ikonfestés szigorú szabályainak. Gazdagon aranyozott, a képek is arany háttérrel rendelkeznek. Sajnos az 1800-as évek eseményeiről nem maradt fenn egyéb adat. Az 1900-as évekről már vannak feljegyzések.
1912. május 6-án Ferenc József király, mint a magyar katolikus egyház főkegyura, megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét. X. Piusz pápa 1912. június 8-án kiadott "Cristifideles Graeci"kezdetű bullájával kanonizálta azt. Az egyházközség ekkor átkerült a hajdúdorogi egyházmegyébe. 1911-ben a zsindellyel fedett tornyot bádoggal fedték be. 1935-ben kívül és belül is restaurálták a templomot. 1939-ben új harangot vettek, és toronyórát is készítettek. 1944-ben a templom több belövést kapott. A templomhajó déli fala nagydarabon, és a hajó nagyobb boltozata három helyen volt beszakadva. Emiatt egy évig az istentiszteletet az iskolában végezték. 1945-re azonban Kohut István paróchus vezetésével teljesen rendbe tették a templomot és a paróchiát. Az ő szolgálati ideje alatt káplános hely volt Kenézlő. Két káplán is szolgált Kohut István mellett.
1948-ban a hívek létszáma 1273-ra tehető, 1963-ban 1130 fő, természetesen a filiákkal együtt.

Az 1970-es évek közepétől a Kenézlői egyházközséget bízták meg a györgytarlói hívek ellátásával, Viss és Zalkod mellett.Templomba járó hívek voltak az emberek a háború végéig. A háború után a vallásos élet majdnem teljesen megszűnt. Az okok ismeretesek. Csak papíron volt meg a vallásszabadság. 1956. után kis enyhülés volt tapasztalható, de már csak az idősebbek jártak templomba. 1989-ben Zolcsák Miklós paróchus vezetésével restaurálták az Ikonosztáziont. A rendszerváltás után újra feléledt a vallásos élet.A 2001-es népszámlálás alapján a négy település görög katolikus híveinek a száma 778 fő. 2011. március 5-én XVI. Benedek pápa a Miskolci Apostoli Exarchátus területét kiterjesztette egész B-A-Z megyére, így az egyházközség újra átsorolódott egy másik egyházmegyébe. Jelenleg a 19-ik paróchus szolgál az egyházközségben.

Liturgikus rend:

Hely
Vasárnap
Ünnepnap
Kenézlő (Nagyváradi út 21.) 10.30 10.30
Viss (gk kápolna, Kossuth u.) 09.00  
Zalkod (gk kápolna, Kassai út) 12.00 (a hónap 2. és 4. vasárnapján) 08.00
Györgytarló (rk. Templom) 12.00 (a hónap 1. és 3. vasárnapján)  

Az ikonosztáz képei :
Középen: 1. Kereszt 2. Krisztus Főpap 3. Utolsó vacsora
Királyi ajtón: 4. 5. Örömhírvétel 6. Szent Máté evangélista 7. Szent Márk evangélista 8. Szent Lukács evangélista 9. Szent János evangélista ( 6. kép )
Próféta - patriarcha sor: 11. Áron 12. Habakukk 13. Dávid 14. Izajás 15. Dániel 16. Jeremiás 19. Jákob 20. Ezekiel 21. Szofóniás 22. Gedeon 23. Mózes 24. Zakariás
A kereszt két oldalán: 17. Szűz Mária 18. Szent János apostol
Apostol sor: 25. Szent Tamás apostol 26. Szent Lukács evangélista 27. Szent András apostol 28. Szent Bertalan apostol 29. Szent János evangélista 30. Szent Péter apostol 31. Szent Pál apostol 32. Szent Simon apostol 33. Szent Márk evangélista 34. Szent Máté evangélista 35. Szent Jakab apostol 36. Szent Fülöp apostol
Ünnepsor: 37. Istenszülő születése 38. Istenszülő templomba vezetése 39. Örömhírvétel 40. Jézus Krisztus születése 41. Találkozás 42. Istenszülő elszenderedése 43. Menekülés Egyiptomba 44. Epifánia 45. Jézus bevonulása Jeruzsálembe 46. Feltámadás 47. Mennybemenetel 48. Pünkösd
Alapképek: 49. Szent Miklós 50. Az Istenszülő 51. Tanító Jézus 52. Mennybemenetel a templom címünnepe.

Képek a településről
© 2003-2017 Minden jog fenntartva! Me-NET Kft. Miskolc
A weboldalak tartalmának, képeinek másodközlése, felhasználása csak a tulajdonos írásos engedélyével lehetséges.