|
Cím:
3955 Kenézlő, Nagyváradi u. 21.
Pásztor Gergely lelkipásztori
kisegítő
Telefon: 47/344-024
Az 1740-1806. között
készült parochiális összeírás szerint
az ősi magyar parochiák között található
1793-ban Kenézlő. Balsához tartozott,
mivel nagyobb része magyar, kisebb része
rutén eredetű volt.
A görög katolikusság ezekben az időkben
nagyon mostoha körülmények között élt.
Balsán volt a templomuk és a papjuk. A
misék latin szertartásúak voltak. Ez a
körülmény, az átjárás bénítólag hatott
a lelki élet fejlődésére. Ezért Gadja
András balsai lelkész irányításával a
görög katolikus lelkészség létesítését
kérvényezte, és ennek megvalósításához
telket és segélyt kértek. Ennek a pártfogója
Bihary István uradalmi ispán volt.
A templom alapkövét 1793. szeptember
4-én tették le. Egy év alatt
felépült és a legszükségesebbekkel fel
is lett szerelve, különböző helyekről
kapott adományokkal. 1802. március
31-én Gadja András parochus segítséget
kért a Királyi Kamarától az átépítésre,
renoválásra. 1803. március 31-én
ki is utalt a paróchia építésére 1380.-Ft-ot,
amelyből fel is épült. 1911-ben
a zsindellyel fedett tornyot bádoggal
fedték be.
1933-ban harmóniumot
is vettek a templomba. 1935-ben
kívül és belül is restaurálták. 1939-ben
új harangot vettek. Ebben az évben toronyórát
készítettek. 1944-ben
a templom több belövést kapott. A templomhajó
déli fala nagy darabon, és a hajó nagyobb
boltozata három helyen volt beszakadva.
Emiatt egy évig az istentiszteletet az
iskolában végezték. A parochia az elmúlt
időkben évszázadokon át a Munkácsi
egyházmegyéhez tartozott, majd
Ferenc József király,
mint a magyar katolikus egyház főhegyura
1912. május 6-án alapította
meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét.
X. Piusz pápa 1912. június 8-án
kiadott "Cristofideles Graeci"kezdetű
bullájával kanonizálta azt. Jelenleg is
idetartozik a püspöki-székhely, Nyíregyháza.
Püspök: Keresztes Szilárd Kenézlő
szülötte.
Templomba járó hívek voltak az emberek
a háború végéig. A háború után a vallásos
élet majdnem teljesen megszűnt. Az okok
ismeretesek. Csak papíron volt meg a vallásszabadság.
1956. után kis enyhülés
volt tapasztalható, de már csak az idősebbek
jártak templomba. Évtizedeknek kellett
eltelnie ahhoz, hogy az emberek ismét
vallásosak legyenek, és merjenek templomba
járni.
A műemlékként nyilvántartott görög
katolikus templomban található
a Vidra Ferenc által
az 1830-as években festett,
különlegesen szép Ikonosztázion,
melyet 1989-ban restauráltak.
A kenézlői képállvány szláv építésű, azaz
a földtől a mennyezetig eltakarja a szentélyt.
Késő barokk stílusban készült, ami az
ikonokon is felfedezhető, de a képek így
is megfelelnek az ikonfestés szigorú szabályainak.
Gazdagon aranyozott, a képek is arany
háttérrel rendelkeznek |
|
